This is my life

 Felkelek 10 körül... fáj a hátam meg úgy mindenem,mivel a földön aludtam. Igen. Megágyaztam az ágyam mellett,és ott aludtam. Meguntam az ágyam :/ na mindegy,egy próbát megért. ;D Szóval felkelek.. kimegyek a konyhába... Vajaskenyér,gofri,meg valami pástétomos isten tudja,micsoda... Na,mondom,bazz ma se eszünk... aztán végülis sikerült összekaparnom egy maréknyi müzlit,és azt ettem. Nincs az az isten hogy én kenyeret vagy cukrot egyek. Amíg az meg nem esz engem,én addig meg nem eszem. Na most ez úgy volt,hogy rájöttem,nagy a seggem,és ezen változtatni kell. Aztán most zöldség-gyümölcs,párolt csirke,meg van ilyen német kőkemény feketekenyér,ami ráadásul savanyú is,meg büdös is,de ez van... és hát néha napján müzli ... Ezt már három hete. És az óta nem láttam se cukrot,se fehér kenyeret. Nem akarok én divatgebe lenni,mert azokkal is a tököm tele,hogy hozzányúlok,összetörik... Csak az esztétikusan vékonyig szeretnék elmenni. ami úgy 5-6 kilóra áll tőlem (magyarul 52-53 kiló) Aztán utána befogom a szám... Amúgy ahogy elnézem,ez meglesz nyárra... Végül is nem fogyókúra,inkább újévi fogadalom/életmódváltás. Magyarul ez így is marad. Nem hiányzik nekem annyira a csoki meg az izé. Gyáhh meg minden nap egy órát futok mint a barom. Sokan mondták,hogy akaratos,önfejű és makacs vagyok. Hát tessék,ezt most itt hasznosítom,ha én valamit akarok,azt véghez is viszem. ;D Csak most már csak ahhoz kéne lelki erő,hogy kimásszak az ágyból,felöltözzek,szedjek valahonnan pár fillért,és vegyek magamnak gebekaját.